a
Mit (ne) mondj egy diszlexiásnak!

• Dicsérd és biztasd, amikor - akár sikertelenül - próbálkozik feladatai megoldásával.
• Próbáld minél érdekesebbé és változatosabbá tenni a gyerekkel való foglalkozást.
• Ne ragaszkodj az elképzelt gyakorlási formához, ha az nem megy.
• Minden gyakorlás legyen rövid - a gyerek figyelme erőszakkal nem tartható fenn.
• Emlékeztesd, hogy előző alkalommal mit gyakoroltatok.
• Minél többször foglald össze, ismételd el - lehetőleg különböző megfogalmazásban amit már megtanultatok.
• Csak pozitív formában kritizálj - azaz mindig említsd meg a már elért eredményeket.
• Minden gyakorlást valamilyen sikerélmény zárja le.
• Valóban figyelj, amikor a gyerek a nehézségeiről beszél - ezek ugyanis esetről-esetre különbözőek.
• Gyakran tarts szüneteket.
• A foglalkozásba építsd be a relaxációt és valamilyen nem tanulási célú játékot.


Sose légy:

• Túlságosan ambiciózus.
• Ne siettesd.
• Ne hasonlítsd a teljesítményét másokéhoz.
• Ne csodálkozz azon, ha valamit nem tud.
• Ne szakítsd félbe váratlanul, ha hibásan olvas.
• Készülj fel rá, hogy sokat hibázik, de te nem lehetsz türelmetlen.
• Csak a legfontosabb hibákkal foglalkozz.
• Ha egy feladat megértetése reménytelennek tűnik, ne ess pánikba.
• Válts át egy másik tevékenységre, és legközelebb térjetek vissza a problémára.

(forrás: Tanulasmodszertan.hu)

« VISSZA AZ OLVASNIVALÓKHOZ