a
Hiperaktivitás a diszlexia hátterében

Játszótéren, óvodában, iskolában ma már mindennapos jelenet, hogy egy-egy gyermek "ész nélkül" száguldozik, nem törődve azzal, hogy megsérülhet, hogy kárt okozhat a többi gyerekben, tárgyakban, játékokban. A hiperaktív gyermek figyelmen kívül hagy mindenféle óvatosságot, ők azok, akik sem saját testük, sem a környezetük jelzéseit nem képesek érzékelni.

Általános viselkedés

A gyermek állandó mozgásban van, nem tud nyugton maradni, fészkelődik, mocorog. Mindig olyan,"mintha fel lenne húzva". Impulzivitására jellemző, hogy gyakran előbb cselekszik, mint ahogy gondolkodik. Feltűnően gyorsan válthat egyik cselekvésről a másikra. Mindig piszkál, babrál valamit, holmija szanaszét hever körülötte, ha megmozdul minden leesik, kiömlik, állandó szétszórtság jellemzi. Alvás közben is sokat mocorog.

Nem hallja, ha szólítják, vagy legalábbis úgy tesz, mintha nem hallaná. Ha éppen elmélyül valamiben, akkor neve hallatán összerezzen.

Szeszélyes, heves érzelmi kitörései lehetnek. Nem tud tartósan játszani egy játékot, de az is jellemző, hogy ha egyszer belelendül valamibe, nehezen szakítja félbe, nehezen vált tevékenységet. Feltűnően ügyetlen.


Tanórai viselkedés

Nem figyel az órán, mintha nem is lenne ott. Figyelmét nagyon rövid ideig tudja összpontosítani a kapott feladatokra, a legkisebb zaj is eltereli. Gyakran nem tudja befejezni, amit elkezdett.

Nem követi a pedagógus utasításait. Az osztálynak szóló utasításokat mintha nem értené, tétovázó, tanácstalan, nem tudja egyedül elkezdeni a munkát. Kérdezéskor zavartan áll, nem is tudja, hogy mire kell felelni. Nem bírja elviselni a várakozást, amíg rá is sor kerül, igényeit képtelen késleltetni.

Problémák mutatkoznak az olvasásban, írásban. Nem ismer fel betűket, felcseréli őket, a betű képéhez nem kapcsolja a megfelelő hangot. Ceruzafogása rossz, vonalvezetése görcsös, írása kesze-kusza. Füzetei feltűnően csúnyák, írása olvashatatlan, maszatos.


A hiperaktivitás

A hiperaktív gyermekek azok, akik nem képesek az érzékelésüket és mozgásukat megfelelően összekapcsolni, integrálni egymással. Náluk a szokásos nevelési, oktatási módszerek csődöt mondanak.

A kóros mozgászavarban szenvedő gyermekeknek egy átfogó komplex terápiára van szükségük, hogy a későbbi életkorban ne váljanak súlyos diszlexiásokká. A komplex terápia alapja a mozgásfejlesztés, és ezzel párhuzamosan az érzékelési csatornák (látási, hallási érzékletek), részképességek fejlesztése, nagy fontosságú az egész személyiségre ható terápia. Egyaránt szükséges számukra a logopédiai és a pszichológiai segítség. Esetenként orvosi, gyógyszeres kezelést is kaphatnak a figyelemösszpontosítás, koncentrálás érdekében.


Az Ayres terápiáról

A kóros hiperaktivitással küzdő gyermekeknél egy úgynevezett szenzoros integrációs terápiát alkalmaznak a szakemberek. A cél a részképesség-zavarok kiküszöbölése, melyek a hiperaktivitást és az ehhez társuló figyelemzavart okozzák. Ezzel kívánják megelőzni a tanulási zavarokat. Ayres terápiájának lényege mozgásgyakorlatokkal hatni az agyműködésre, elsődleges feladat az egyensúlyozó központ ingerlése (8-10 éves korig hatékony).

A beszéd előtti korra nyúlik vissza a mozgásfejlesztés. Ősi elemeket tartalmaz (a csecsemői kiszolgáltatottság, a tartva levés ősbizalma, a leejtettség lehetőségének ősszorongása). A mennyezetről lógó, minden irányba mozgatható hálóba belebújva a terápia során jellegzetes magzati testtartásba kerülve éri gazdagon árnyalt egyensúlyérzékelés a gyerekeket.

A terápia meghatározó elemei a testi kontaktus, a bőrérintések. Ezeket a terápiában tulajdonképpen mesterségesen alakítjuk.


A mozgásfejlesztés tartalma

Nagymozgások fejlesztése, mozgáskoordináció (szem-kéz, szem-láb), a két testfél összhangjának kialakítása, az oldaliság erősítése, egyensúlyérzék, testséma fejlesztése. Hintázó, forgó, hengeredő gyakorlatok.


A képességek hatékony önszervezése

Ma már sajnos kiveszik az anyai gondoskodás olyan fajtája, amikor az édesanya a térdére ültette kisgyermekét, és ritmikus mondókákra lovagoltatta:

"Hopp, hopp katona,
Felülök a csikóra,
Én ülök a csikóra,
Ti meg ketten a lóra."

A mondókák, népi gyermekdalok ritmusára altatás, nyugtatgatás, vigasztalás, felvidítás, miközben az édesanya ringatja, jobbra-balra döntögeti, lábszárán csúsztatja gyermekét. Ölében lógázza lábát, összekulcsolt karjain hintáztatja, höcögteti az apróságot.

"Hinta, palinta,
Régi dunna,
Kis katona,
Ugorj a Tiszába!"

"Lóg a lába, lóg a,
Nincsen semmi dolga,
Mert ha dolga volna,
A lába nem lógna."

"Höc, höc, katona,
Ketten ülünk a lóra,
Abrakot a csikónak,
Nagyot ugrik Lacónak."

Kisfiúk játéka volt régen a falovacskán nyargalászás, a kislányoké a sok-sok mozgásos elemmel tarkított körjáték.

Nagyobb gyerekeknek jó játékok a labdaiskola, amikor a falnak pattintják a labdát, egyre fokozódó nehezítésekkel: fél lábon állva, egyik láb alatt dobva a labdát, elkapás előtt megfordulás vagy leguggolás.

Az ugróiskolák, a fél lábon szökdécseléssel, a közös ugrókötelezések, amikor el kellett találni a kötélhajtók ritmusát, mind-mind a régmúlt játékai már sajnos. Pedig a ma gyermekeinek is nagy szükségük lenne rá!

"Mackó, mackó ugorjál,
Mackó, mackó forogjál,
Egyet tapsolj,
Ugorj ki!"

A régi idők játékai közben önmaguk tudták alakítani testképüket, szabályozták viselkedésüket, a mondókák ritmusossága, a játékos mozgásgyakorlatok gyógyítólag hatottak azokra is, akiknek esetleg volt valami enyhe idegrendszeri károsodása.


Mozgás és zene összhangja, a ritmus fegyelmező hatása (USA programból)

Vegyünk föl magnóra váltakozva lassú majd gyors, de egyenletes ritmusú zenei részeket!

A halk, lassú zenei rész után (pl. barokk zene), fokozatosan nő a tempó és a hangerő. Végül egy hangos féktelen zenében csúcsosodik ki, ezután fokozatosan halkul és lassul a zene, míg a kezdeti tempót és hangerőt el nem éri.

Utasítás: "Mozogj úgy, ahogy a zene szól! Vigyázz, hogy ne érj semmihez és senkihez sem!"

A gyermekek megtanulnak egymásra és a zenére figyelve mozogni. Játéknak tekintik a kétszeres figyelmet, fegyelmet kívánó feladatot, szívesen végzik. Több alkalommal ismételve (heti egyszer 15-20 perc) a gyermekek magatartásán, koncentrációs készségén, kreativitásán mérhetővé válik a pozitív változás.

(forrás: Bartók Erika - 2007. - Démoszthenész Egyesület)

« VISSZA AZ OLVASNIVALÓKHOZ